DrZebu blogja

Nem nagy felismerés az, ha egy zebu elutazik, akkor bizonyos idő eltelte után haza is kell jönnie. Jó érzés ismét hazajönni, megszokott neszeket hallani és ételeket enni, ismerős szagokat érezni, valamint nap, mint nap ismerős arcokat látni és üdvözlésként egy-egy kedves szóval köszönteni a barátokat. Ez a megszokott utáni vágyakozás egy hosszabb távollét után már az indulás napján hatalmába keríti az utazót, és a hazafelé tartó repülőn már olyan érzése van, mintha hazai földön lenne.

Az utazás napján korán kiértem a repülőtérre és az elsők között szálltam be a gépbe. Rövid repülőútra készülődtem, ölemben egy magyar nyelvű könyvvel éppen a szemüvegem kerestem, mikor egy fiatal lány vetette bele magát a mellettem lévő üres ülésbe. Annyira laza volt, hogy a télikabátját sem vette le, csak ülő helyzetében karjait húzta ki annak ujjaiból. Feléje fordulva idegen nyelven egy rövid köszönéssel üdvözöltem, mivel első látásra nem tudtam megállapítani nemzetiségét. Neveltetésemnél fogva belém verték, hogy ha az ember olyan helyen van, ahol hosszabb vagy rövidebb időt fog eltölteni mások jelenlétében, akkor egy rövid köszönéssel illik megtisztelni a másikat. Ezen szokás az európai nagyvárosokban kezd kiveszni, de vidéken idehaza és külföldön is erősen tartja magát. Útitársnőmről ezen udvarias gesztus úgy pattant vissza, mint ahogyan a tűzfal veri vissza a számára gyanús vírussal fertőzött küldeményeket.

Ezt követően mindketten saját olvasmányunkba temetkeztünk. A különbség az volt, hogy abban, amit én olvastam betűk voltak, melyek szavakat, a szavak pedig mondatokat alkottak. Amit ő olvasott, az inkább csak képekből állt, az oldalak csak nagy ritkán voltak betűkkel tagolva. Távolról belepislantva újságjába pár szót sikerült kisilabizálnom, és azzal nyugtatgattam magam, hogy rossz nyelven üdvözöltem és köszönésem ezért siklott el a füle mellett. A jegyzetelésnek érdekes módjára lettem figyelmes. Azon oldalakat, ahol feltehetően valami számára érdekes információval találkozott a lány laza egyszerűséggel kitépte és a zsebébe gyűrte. Ezen oldalak mind kizárólag képes információt tartalmaztak, melyek trendi divat irányzatokkal voltak kapcsolatban.

Landolás után a gép még alig állt be a helyére mikor útitársam felpattanva előrerohant, hogy elsőként szállhasson ki a gépből. Gondolom, a sors fintora lehetett, hogy én, aki udvariasan kivártam a sorom, vele egy időben értem ki a repülőtér kijáratához. A kijáratnál megállva egy magyar rendszámú, hatalmas autó gördült oda hozzá. A gépkocsiból egy fiatalember ugrott ki, és ha szóban nem is, de másképp köszöntötték egymást.