DrZebu blogja

Már nem emlékszem, hogy ez a polc az egyik első vagy talán utolsó olyan faragásom volt, amely népi motívumokat tartalmaz.

Az viszont a mai napig megmaradt az emlékezetemben, hogy a faragáshoz szükséges, megfelelő alapanyag beszerzése milyen nehézségekkel járt.

A keményfa hiámycikk volt abban az időben, és fatelepen nem lehetett vásárolni. A polc anyagához úgy jutottam hozzá, hogy valaki megajándékozott egy darab rönkfával, és azt vágattuk fel deszkává. Természetesen ilyen esetben a rönk mérete meghatározta, hogy mit lehetett abból készíteni. A másik probléma az volt, hogy ilyen esetben az ember mindig a maximumra törekedett, a rendelkezésre álló faanyagból a lehető legnagyobb tárgyat kivánta létrehozni. Rontásra nem volt lehetőség, mert az elrontott fa nem volt pótolható.

Ez a spórolás és nagyot akarás rányomta a bélyegét a kész műre, mivel megfelelő anyag hiányában a polcok olyan vékony fából készültek, hogy azok a legkisebb súly alatt is meghajlottak.

A szív természetesen mást akart, hiszen ezt a polcot Édesanyámnak faragtam ajándékul Karácsonyra.

Több mint 30 évvel ezelőtt a mai értelemben vett lakáskultúra nem létezett. Valamit megépíteni és annak egyéni stilust adni - ami utalt a tulajdonosára - majdnem a lehetetlennel volt határos. Ilyen esetekben a fantázia, szervező kézség, utánajárás és sok kitartás apró sikert és apró eltérést eredményezett a központilag engedélyezett kliséktől.

Ilyen apró siker vagy eltérés a sablontól az itt látható elefánt is, mely nem az én ötletem volt. Barátom találta ki, hogy házán a zsalugáterek nyitott állapotban történő rögzitésére elefánt formájú szerkezetet szeretne.

Ő elmagyarázta, én kifaragtam fából, majd kiöntette az elefántokat rézből, és felszerelte azokat a zsalugáterekre.

A lenti képek az öntőformát és az abból készült végterméket mutatják 30 évi használat után.

Népi motívumok faragása viszonylag egyszerű feladat, ugyanis rendelkezésre áll a felhasználható motívumvilág. Itt a fő kihívást az jelenti, hogy az adott ábrák hol, milyen felületen, milyen környezetben kerülnek elhelyezésre.

Faragtam csillárt, polcot, kályhacsempe gyártóformát (negatívot).

Talán a legnehezebb feladat a kályhacsempeformából a csempék előállítása volt, melyet hitvesemmel közösen csináltunk. Annyi csempét készítettünk, hogy egy barátunk olajkályhájához előlapot épített a felhasználásukkal.

Az így készült előlapot nem áll módunkban bemutatni, mert az olajkályhát korszerűbb fűtőeszközre cserélték időközben - de egy megmaradt csempét megmutatok az alábbi galériában.

Szeretettel üdvözlöm az idelátogatókat!

Célom, hogy megosszam Önökkel alkotásaimat és hozzájuk kapcsolódó gondolataimat. Szobraimmal fricskát szeretnék adni a napjainkban eluralkodó, nem kívánatos magatartásformáknak, melyek egyre jellemzőbbek a közéletben.

A szobrokat nem nevesítem, de aki akar, könnyen magára ismerhet, vagy esetleg mások ismerhetnek őrá. Sok esetben a szobron bibliai idézetek vannak. Célom, hogy a Szentirás ezen idézetei nyomatékot adjanak a szobroknak, hozzájáruljanak a téma jobb megértéséhez és elgondolkoztassák a látogatót.

Eleinte csak népi motivumokat faragtam – erről a területről is bemutatok néhány példát.

Remélem, hogy blogom oldalainak megtekintése nemcsak szórakoztató, hanem tanulságos is lesz a látogató számára..

Dr. Zebu