A szőlő az egyik legrégebbi kultúrnövényünk. A szőlőről a Biblia először Nóéval kapcsolatban tesz említést az özönvíz után.
„Nóé elkezdte a földet művelni, és szőlőt ültetett.” 1 Móz. 9,20
Természetesen a történet ezzel nem fejeződik be, mert Nóé rögtön megismerkedik a borfogyasztás hátulütőjével és lerészegedik.
Manapság egyre többet beszélünk a kulturált borfogyasztásról. Egyetértek azzal, hogy szükség van a kulturált borfogyasztásra és arra is, hogy minél szélesebb körben terjedjen el. De emellett ne felejtkezzünk el a kulturált borkészítésről sem, mely a kulturált borfogyasztás alapját képezi.
A kulturált borkészítésre utal ennek a szobornak az alcíme:
Óvakodj a vegyészektől!
Nézd meg a videófelvételt és a mozgó szobron megtalálod a választ.
A faragással könnyen elkészültem, de a végső stílus kialakításáig sok munka volt hátra. Sikerült úgy megtervezni és kivitelezni, hogy témája ellenére nem viseli magán sem a népi fafaragás, sem a szocreál jegyeit.
A munka neheze még ezután következett. Meg kellett még adni azt a végső jellegzetességet, ami megkülönbözteti a szokványostól, ami eltérővé és kissé megdöbbentővé teszi az alkotást.
Arra gondoltam, hogy a faragott rész síkjából, ki kell lépni és a kompozíciót a térben kell folytatni. Mivel pálinkafőzésről vagyis desztillációról van szó az átmenetet a sík és tér között a lepárló csöve jelentheti.
Valamiből kiálló cső szokatlan, de nem meglepő vagy megdöbbentő. A szobor hatása mozgással kapcsolatos, mely csak akkor látható, ha megnézitek az itt lévő videó felvételt.
Hitre nemcsak annak volt szüksége, aki a pálinkafőzési eljárást kidolgozta és akinek ezt a szobrot fagagtam, hanem nekem is, hogy sikerüljön mindazt kifejezni, amit mondani akartam. Ezért került fel az üst aljára az alábbi idézet.
“Minden lehetséges annak, aki hisz”Márk.9,23
Faragás közben egy régi, de igaz történet jutott eszembe. Az egyetem elvégzése után egy elegáns, sokak által irigyelt helyen kezdtem el dolgozni. Itt a kollégák ügyeltek arra, hogy napjában többször a folyóson sétáljanak, mintha a könyvtárba mennének, vagy onnan jönnének a hónuk alatt különböző külföldi folyóiratokkal. A gyűléseken vagy akár a folyosón is gyakran elhangzó kérdés volt, hogy olvastad-e, X.Y. professzor bizonyos folyóirat egy adott számában mit publikált. A választ meg sem várva a következő kérdés rögtön az volt, hogy vajon kipróbáltad-e ezt a nagyszerű ötletet saját kutatási területeden. Continue reading